Anime, manga… mi terjedt el még nálunk?

Magyarországon is kialakultak az utóbbi évtizedek során a nyugatabbra is általánosnak mondható szubkultúrák (pl.: homoszexuális, tinédzsereké, stb.). Ezek közé sorolható a „japános” is, melynek forrásai közé tartozik részben a világszerte elterjedt manga és anime popkultúra, vagy a japán média és zeneipar, ami szintén táptalaja a popkult elemeknek. Sok japán dolog egyre inkább beleivódik a mai magyar fiatalok mindennapjaiba, anélkül, hogy ezzel akár tisztában lennének. Lehet szó a divatról, a rajzfilmekről, könyvekről, gyakorlatilag bármiről. Lássuk csak, minek van számottevő rajongótábora,  tudatos követője országunkban!

Az anime-manga páros:  már egész kisgyerekek körében is elterjedt hála a magyar rajzfilmcsatornáknak. Megszállott rajongás köthető hozzá, rengeteg műfajból és stílusból válogathatnak a kedvelők. Egyes szériáknak már-már kultusza van hazánkban is.  Fontos megemlíteni itt a cosplayt, ami nagy népszerűségnek örvend nálunk is. A costume és a play szavakból tevődik össze, és abból áll, hogy egy cosplayer elkészíti egy anime/manga/játék szereplőjének ruháját, belebújik a bőrébe, és  minél karakterhűbben eljátssza a szerepét.

A magyar Eurocosplay döntősök

A magyar Eurocosplay döntősök

A „doramák” és japán filmek világa: inkább tinilányokra jellemző, a doramák, vagyis japán sorozatok iránti rajongás (illetve a koreai doramák tán még nagyobb népszerűségnek örvendenek). Ezekben a sorozatokban általában “idolok”, vagyis ikonikus, fiatal japán hírességek szerepelnek. Kis túlzással ők minden, a témában érdekelt tinilány álmai. Ezek a fiatal színészek sok esetben valamilyen pop banda tagjai, ami csak tovább növeli a népszerűségüket, és a bandáét is, persze.

A yukan club dorama, főszerepben Akanishi Jinnel, aki egykori KAT-TUN tag.

A yukan club dorama, főszerepben Akanishi Jinnel, aki egykori KAT-TUN tag.

A zene: logikusan következtethető tehát a doramákból a zene, azonban ez olyan szerteágazó, hogy több tíz oldalt lehetne róla írni. Főbb, országunkban is elterjedt ágazatai a j-pop, visual kei, oshare kei, és a “sima” j-rock. Előbbi egy értelem szerűen pop zenei ágazat, sok esetben csinos fiatal férfi tagokkal. Utóbbi három pedig a rock és metál zenei vonalat hozza. A visual kei könnyedén felismerhető a díszes kosztümökről,  és a vizuális hatásokra való komoly odafigyelésről, bár sok együttesnél ez már átalakult, letisztult. zeneileg a metál elemektől az elektróig használ sokat, de a durvább rock vonalnál maradva. . Az oshare kei színes, vidám, kicsit popos rockzenét produkál, esetenként vicces, túlzóan dekorált kosztümökkel.  A j-rock pedig egy összefoglaló megnevezés lehet arra az irányzatba, ami ezt a kettőt is magába foglalja, azonban manapság már külön emlegetik, mintegy a kicsit nyugatias zenét játszó bandákra hivatkozva. Náluk nem annyira fontos a látvány, könnyedebb a zene is.

One Ok Rock - az egyik leghíresebb j-rock együttes

One Ok Rock – az egyik leghíresebb j-rock együttes

Öltözködés, divat: ez megint egy sokrétű kategória. Talán sokan nem is tudják, de manapság Magyarországon olyan ruhatrendek fedezhetőek fel, amelyek Japánban már több éve lefutottak.  Ezeken kívül van néhány kiugró stílus, amit átvett több magyar fiatal, kis közösségeket hozva létre. Ilyenek a loliták – A rokokó és viktoriánus korra emlékeztető stílus jellemzi ezeket az igényesen összeállított viseleteket -, a gyaruk és galok – Ezt az irányzatot követő hölgyek igencsak “csajosan” öltözködnek. Hosszú, igényesen elkészített, általában göndörített hajkoronával, látványos, de természetesnek ható sminkkel, és hatalmas körlencsékkel -, és a visual kei – díszes, sötét kosztümök, erős smink, gondosan elkészített haj a részei egy jó összeállításnak.

A stílusok sorban: Sweet lolita, gyaru, visual kei

A stílusok sorban: Sweet lolita, gyaru, visual kei

A listát azonban sokáig lehetne még folytatni, ha a japán szubkultúra minden meghatározó elemét be szeretné mutatni az ember.
Ha valaki meg szeretne ismerkedni egy-egy ilyen dologgal, akkor kilátogathat egy animeconra, amely rendezvényeke évente többször is megrendeznek Budapesten, illetve esetenként vidéken is.  Az első nagy Animecon a Petőfi Csarnokban került megrendezésre 2006 őszén. Ezen a rendezvényen már 2400 fő volt jelen. Korábban is voltak szárnypróbálgatások, de ez volt az első “PeCsás con”. Az a korszak 2009 nyarán zárult egy három napos dömpinggel, amikor is a tömeg, a maga 9000 fős méretével kinőtte a megszokott helyszínt, és az illetékesek új hely után néztek. Így találta meg a ma is megszokott helyét a rendezvénysorozat, és költözött a Hungexpo-ra. A programok sokszínűek, mindenki talál neki valót. Előadások, workshopok és játékok közül lehet válogatni.

Ezen kívül vannak ázsiai bulisorozataink is, amik közül a legnagyobb, a Nippon Shoxx/Nippon Groove átlagosan 600-700 fős bulikat csinál minden hónapban, és tavaly ünnepelték 10 éves évfordulójukat.

Összességében kijelenthető, hogy a magyar fiatalok bőven találnak elterjedt japán kulturális elemeket, belemélyedhetnek a szigetország popkultúrájába hazánkban is.

Források:
Korábbi kutatások
http://nihonnodaifanninaru.wordpress.com/2012/11/13/a-figyelem-kozeppontjaban-hogyan-alakult-a-magyarorszagi-japanos-rendezvenyek-sorsa-az-elmult-evekben/
http://nihonnodaifanninaru.wordpress.com/2012/10/26/japan-szubkultura-a-magyar-fiatalok-koreben/
Egyéb
http://tarstudszotar.adatbank.transindex.ro/?szo=80
https://www.facebook.com/1GGIofficial
https://www.facebook.com/eurocosplayhungary

Reklámok

Popkultúra? Hát az meg mi?

Bizonyára sokszor hallotta már mindenki a popkultúra kifejezést, amely ebben a formában fordul elő a leggyakrabban, azonban rövidebb és hosszabb alakjai, szinonimái is vannak (popkult, populáris kultúra, tömegkultúra, népszerű kultúra).  Sokan – tévesen – mikor meghallják ezt a kifejezést, azonnal a popzenére asszociálnak róla, azonban a zene csak egy kis szeletét teszi ki a popkultúrának.

De akkor mit is takar pontosan ez a kifejezés?

A szó első fele az angol “popular” kifejezésből alakult ki, ami népszerűt jelent, így tehát a fentebb is említett “népszerű kultúra” lenne a pontos fordítása, de ezzel még mindig nem kerültünk közelebb ahhoz a sokszínű állományhoz, amelyet magába foglal.
A populáris kultúra és a modern tömegmédia fogalma manapság teljesen összekapcsolódik, ezáltal a legnagyobb popkult elemek sokkal könnyebben terjednek világszerte a tévén, az interneten keresztül. Ez a folyamat már az 1920-as, 30-as években elindult.
Rengetegféleképpen definiálható, hogy mi tartozik a popkultúra kategóriába, a meghatározások relatívak, és persze mint mindenhol másutt, itt is akadnak kivételek.
Tekinthetjük a dolgok osztályozását több szemszögből:

Népszerű alkotások, “mainstream” avagy fő áramlat:  ide tartozhatnak elképesztő érdeklődésnek örvendő könyvek, sorozatok, rajzfilmek, amik néha túlzottan felkapottak.
Olyan dolgok, amik nem férnek bele a magaskultúrába:  Nem tartoznak az alapműveltséghez, nem tanítják őket, csúnyán kifejezve ezek a “nem-sznob-dolgok” .
Tömegkultúra:  a fentebb említett tömegmédia elemei is így sorolhatók ide.  A tömegesen előállított és prezentált, gyakran személytelen produktumok.
Alsó néposztály kultúrája:  Sokan lenézik a ilyesmit. Ide tartozhat például a vándorcirkusz is.

Egy másik opció a behatárolására a következő:
Elnevezésének van egy tágabb és egy szűkebb jelentése. Tágabb vonatkozásban idetartozik minden, ami „népszerű”, amit tehát sokan néznek, hallgatnak, olvasnak. Szűkebb jelentésben azok a művészeti irányzatok, amelyekben jelentős alkotók is részt vesznek, de mindig azzal a szándékkal, hogy a tömegek  kifejezőjévé váljanak.

Ezek a főbb kategorizálási alappillérei a popkultúrának, azonban igazság szerint, és ez az én véleményem is, nem lehet megszabni pontosan, hogy mi az ami még bele tartozik, de mi az, ami nem. Az általános népszerű kultúra elemek a divat, a könnyűzene, a szórakoztató irodalom, esetleg a filmek.

A populáris kultúra fogalmának van egy a néprajztudományok által használatos jelentése, ami a népi kultúra fogalmának szinonimája. Ebben az egyes népek hagyományai, azok fennmaradt változatai, meghatározott népi motívumok foglaltatnak benne. Ide sorolható például a manapság igen felkapott kalocsai minta, ami az utóbbi évek során már magyar popkulturális ikon lett.

Kalocsai mintás iskolatáska szett

Kalocsai mintás iskolatáska szett

Mint ahogyan az fentebb olvasható, a populáris kultúrát előfordul, hogy lenézik, alsóbbrendűnek találják. És nem is kevésszer fordul elő. Azonban számos nyugati szerző is védelmébe veszi a populáris kultúrát, mint hiánypótló elemet a magaskultúra és az úgynevezett szórakoztató kultúra között. Az indokok között szerepel, hogy szerintem ez a terület valódi társadalmi igényeket elégít ki.

Források:
McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete.  Budapest, Osiris.
Császi Lajos (2002): A média rítusai.  Budapest, Osiris.